A hipertónia okozta fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt is kiemelkedő a magasvérnyomás-betegség jelentősége. A kezeletlen hipertónia jelentősen emeli a krónikus vesebetegség, a stroke, a miokardiális infarktus, az angina és a krónikus szívelégtelenség gyakoriságát. Ezért a hipertonológiában elsődleges kérdés a kezelés során elérendő célvérnyomás meghatározása. A célvérnyomás-elérés aránya elmarad a ...

Vizsgálatunk célja, hogy adatokat szolgáltassunk a hipertóniás betegek életminőségét és életkilátásait rontó metabolikus tényezőkről és az azokhoz társuló egyes klinikai szindrómákról a Magyar Hipertónia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján.

Betegek és módszer: Az adatbázisból 28 448, 25 év feletti kezelt hipertóniás beteg ( 47,5% férfi és 52,5% nő ) adatait elemeztük 10 éves korcsoportokban. ...

A magasvérnyomás-betegség és a dyslipidaemia egyaránt jelentős, de módosítható kardiovaszkuláris kockázati tényezők. Magyarországon a hipertónia és a dyslipidaemia népbetegségnek számítanak és igen gyakori együttes előfordulásuk, ugyanakkor a betegek jelentős része nincs célértéken. A vérnyomás- és a lipidcélértékek együttes elérése igen fontos a kardiovaszkuláris prevencióban. A célértékek elérésében...

A hipertónia hazánkban népbetegséggé vált, és az orvos–beteg-találkozások egyik leggyakoribb oka. A kezeletlen, vagy a nem megfelelően beállított magas vérnyomás jelentős kardiovaszkuláris kockázattal jár, és számos célszervkárosodást eredményezhet. A magas­vérnyomás-betegség egyik fő oka a szimpatikus idegrendszeri aktivitás növekedése, amely végigkíséri – egyre fokozódó mértékben – a hipertónia ...

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából az elsők között szerepel a hipertóniabetegség. Magyarországon 3,5 millió lakos hipertóniás, az előfordulási gyakoriság pedig az életkorral arányosan nő. Az új szakmai irányelvekben az elérendő célérték meghatározása egyszerűsödött. 140/90 Hgmm alatti vérnyomásérték elérése és a tartósan ez alatti érték ...

Mai ismereteink szerint a minőségi hipertónia kezelés magába foglalja a célérték elérése mellett mind a kardiovaszkuláris kockázat csökkentését, mind a károsodott szervek/szövetek működésének további romlását gátló, lassító hatást. Ezért ma a legtöbb szövődményes hipertóniás állapot kezelésének a bázisterápiáját a ACE-gátló, kalciumantagonista és diuretikum kombináció adja. A Magyar Hypertonia ...

A kardiovaszkuláris kockázatbecslés első és alapvető lépése a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének és a betegek gondozási stratégiájának. Folyamatosan nő azon indikátorok és markerek száma, amelyek már tünetmentes, de nagy kockázatú állapotokban is „nyomot” hagynak, és árulkodó jelként segítenek a szűrésben, megelőzésben, illetve mérhetővé teszik a terápiás hatékonyságot és a progresszió ...

A kardiovaszkuláris kockázat felmérésében a magas húgysavszint figyelembe vétele évtizedekig érdemtelenül háttérbe szorult, és csak az elmúlt években irányult rá ismét a figyelem. A téma kapcsán „A hyperurikaemia kardiovaszkuláris jelentősége” címmel 3 részes előadássorozat indult az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával. A továbbképzés első előadását Prof. Dr. Kiss István tartotta....